fbpx
Merj élni! A Bennünk élő istennő: ARTEMISZ
16282
post-template-default,single,single-post,postid-16282,single-format-standard,bridge-core-1.0.6,cookies-not-set,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-title-hidden,qode_grid_1300,qode-content-sidebar-responsive,qode-child-theme-ver-1.0.0,qode-theme-ver-18.2,qode-theme-bridge,disabled_footer_bottom,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.5,vc_responsive

1. Artemisz

A Bennünk élő istennő: ARTEMISZ

Zeusz és Létó gyermekeként születik, Héra, „a hivatalos Zeusz feleség”
által üldözötten, Délosz szigetén.

Egynapos babaként(!), ikertestvére, Apollón megszületésében
segédkeznie kell anyja vajúdása során. (Milyen gyönyörű kép a
parentifikált gyermekről!)

Kislánykorában – Zeusztól, aki nagyon kedvelte ezt az örökmozgó,
vadóc, meghökkentő gyermekét – két dolgot kér fenséges apjától: egy
íjat és szüzességének védelmét, támogatását.
(Okos lányka ez az Artemisz, idejekorán átlátja s meg is undorodik az
Olümposz-i istenségek viselt dolgaitól, nem beszélve arról, hogy
elsőkézből – anyja üldöztetése és saját születési körülményei okán –
bőven van élménye, a szertelen szenvedélyek okozta fájdalmakról, s
köszöni nem kér belőle!)

Rövid (férfi) tunikában ábrázolják, Holddal a homlokán, kezében íjjal,
nimfáktól körbevéve (sokan ezt leszbikus beállítottságaként értelmezik,
szerintem ez inkább szól a női szövetségről, a kiszolgáltatottak
védelméről, és az anyjával, Létóval való sorsközösség vállalásáról).

ARTEMISZ szinte minden története a határkijelölés, határhúzás,
határtörés, és megtorlás meséje.

Ő megmondja, világosan, egyértelműen, hogy hol vannak a határai, mit
lehet, és mit nem lehet tenni.

S ha valaki ezt nem veszi elég komolyan, mint például szegény Aktaión,
aki véletlenül fürdőzés közben pillantja meg, de ahelyett, hogy szemeit
elkapná inkább tovább legelteti azokat…
Nos, nincs pardon, semmi empátia, hogy: „Egyszer mindenki hibázhat!”,
meg „Neked is biztos kötődési problémáid vannak!” – semmi ilyesmi.
Nincs kapcsolattisztázás, nincs mediáció igény.
Inkább gyorsan szarvassá változtatja a férfit és saját vadászkutyáival
tépeti szanaszéjjel.
Jaj.

Kallüsztót medvévé változtatja és lenyilazza, mint ahogy az anyját, Létót
sértegető Niobé tizenkét gyermekét is – nagy, testvéri egyetértésben
Apollóval – a másvilágra küldik.
Jaj.

S ott van még Agamemnón király lánya Iphigénia, meg számos földi
halandó, aki nem mutatott be időben áldozatot, vagy szimplán csak nem
tisztelte a neki emelt szentélyeket, s azonnal halálával lakolt…
Jaj.

Ó, te kegyetlen, kíméletlen ARTEMISZ, van bármi, amit tanulhatunk
tőled és általad?!

Az e heti szerdai csoporton, ARTEMISZ istennő archetipikus minősége:
a rettenthetetlenség, az autonómia, a függetlenség, a határtartás, a női
szövetségek, az elesettek védelme, a természet védelme, a gyors/éles
reagálás és probléma megoldó készség lesz a fókuszban.

Mint mindig, sok mozgásos gyakorlattal.
És az ARTEMISZ tánccal a végén.

 

Tünde