„Ebben a nagy bizonytalanságban bizonyos vagyok abban, hogy gyarlóságunk felszíni rétege alatt az emberek jók akarnak lenni, és azt akarják, hogy szeressék őket. Valójában legtöbb bűnük nem egyéb, mint kísérlet arra, hogy rövidebb úton jussanak szeretethez.”

(John Steinbeck)

 

Rövidebb úton.

 

Rövidebb út – kapcsolati játszmákkal, manipulációval, érzelmi zsarolással, megfélemlítéssel, bizonytalanságban tartással, egészségtelen kötődésekkel, árulással, indiszkrécióval, szexualitással, kitárulkozó posztok írásával…

 

Szeretnénk, ha szeretnének

.

Lehetőleg mindenki szeressen, értsen, elfogadjon, feloldozzon, megerősítsen, tápláljon! Hogy ne kelljen rettegnünk az egyedülléttől és – a tudatalattink mélyén megbúvó – jeges, magányos haláltól.

A Tiszta ÉletIGEN csoportokban, ezeket a „rövidebb utakat” kezdjük el, szépen és lassan fölszámolni. Nem kiszélesítjük és hozzáfoltozunk, hanem feltörjük a kemény betont, elhordjuk a sittet. (Ha eljutunk odáig, hogy azt is tudjuk mondani: „bull shit” – az már a szabadulás pillanata! Az pedig, kacagtató!)

 

Elhordjuk, bedaráljuk a sittet.

És hosszú, kitartó munkával – eleve máshonnan induló, másfelé kanyargó, tágas utakat tervezünk.

Hosszabb és igazabb utat kezdünk el kiépíteni, hogy többé a kapcsolódásaink ne szentimentális-, érzéki-, félelem-, veszteség-, és halálirtózat alapúak legyenek, hanem a szabadságban és önazonosságban működtethessük azokat.

 

Tiszta IGEN-ekkel.

És Tiszta Nem-ekkel.

 

Úgy érzem, valójában erre hív az Élet mindannyiunkat. Téged. Engem. Mindenkit.

Én pedig, erre a csoportra hívlak, ahol a fentiekre teszünk kísérletet – legtöbbször sikerrel.

 

Tünde