04 aug Egy tábor – IGEN-je
„ A mexikóiak jutottak eszembe, akik leülnek egy félórára, ha túl gyorsan mentek, mert be kell várniuk a lelküket… Azt hiszem, néha nekünk is meg kéne ezt próbálni. Leereszkedtem egy padra, és csukott szemmel, mélyeket lélegezve, hallgattam a halottak csendjét, még akkor is, amikor már nem sütött a nap. Aztán kinyitottam a szememet, és észrevettem, hogy éppen Csinszka szobra előtt ülök… és akkor hirtelen magára gondoltam… és jól megfáztam. Maga mikor volt a legboldogabb életében?”...